A Csigabiga Tanoda a Hungarian Cultural and Educational Club által működtetett olyan kezdeményezés , amely nem a formális iskolai kereteken belül,hanem önkéntes alapon működő, magánvállakozás alpaján létrejött oktató intézmény.
Ezt jól megnyírbáljuk.
Az egyesület megalakításának előzményei
A város megismerése és az itt élő magyar emberek igényeinek feltérképezése után 2009-ben egy Hétvégi Magyar Játszóházat alakítottunk néhány magyar család összefogásával.
Mivel az angol törvények [1] lehetővé teszik a szülők jelenlétében és részvételével a 2 órát nem meghaladó foglalkozásokat, így a megfelelő papírok és engedélyek megszerzésével elkezdhettük tevékenységünket.
Foglalkozásainkat jó idő esetén egy parkban, a rosszidő beálltával egy kis gyülekezeti ház termében tartottuk.
Képek
Sok olyan gyerekkel kerültünk kapcsolatba, akiknek magántanulói státusza megmaradt a magyarországi iskolában, hiszen szüleik csak ideiglenes itt tartozkodással éltek Angliában, és még nem tudták meddig maradnak a szigetországban, illetve mikor költöznek vissza Magyarországra.
Az évenként letett különbözeti vizsga biztosította számukra, hogy bármikor zökkenő mentesen illeszkedhessenek vissza a magyarországi oktatási rendszerbe.
Az évenként letett különbözeti vizsga biztosította számukra, hogy bármikor zökkenő mentesen illeszkedhessenek vissza a magyarországi oktatási rendszerbe.
Az évek folyamán 4 gyermekünk költözött vissza végleg Magyarországra, és fennakadás nélkül kapcsolódott be az oktatásba.
3 gyermek tett sikeres felvételi vizsgát ( befejezett álltalános iskolai bizonyítvánnyal) magyarországi középiskolába, és 3 gyermek folytatta időszakosan otthon tanulmányait.
“Egy intézmény akkor sikeres, ha az előállított termék kiegészíti a megrendelők igényét.” (Whitaker, 1993) az az a Hungarian Cultural and Educational Club Csigabiga Tanodájának szempontjából akkor lehetünk sikeresek, ha egy olyan szolgáltatást sikerül létrehoznunk, ami az itt élő magyar családok elvárásainak teljes mértékben meg tud felelni.
A Whitaker –féle modellt azért választottuk alapul a tervezésnél, mert figyelembe veszi az iskola, mint szervezet nyitott rendszerét, melynek működése egyaránt függ a környezettől és a benne zajló folyamatoktól.
Célkitűzés és megvalósítás
Ide írhatjuk a lentiek helyett, hogy ténylegesen mi valósult meg.
“A jövőképben vázolt állapot elérésére a szervezetek célokat tűznek ki és fogalmaznak meg.” (Kállai-Szabó, 2006).
A modell jól mutatja, hogy szoros összefüggés van a célok és az eredmények között. A szervezet sikeres működése szempontjából elengedhetetlen, hogy annak valamennyi tagja ismerje és meg is tudja fogalmazni nemcsak a szervezet célkitűzéseit, hanem azon belül személyes, saját magára vonatkozó elérendőket is.” (Magtár, 2007)
A szervezetek sikerének kulcsa éppen az, hogy céljaik mennyire vannak összhangban és harmóniában a bennük dolgozó egyének célkitűzéseivel.
A jövőkép felvázolásában a következőket kell szem előtt tartani:
- Elképzelhető legyen,
- Kifejezze az érintettek érdekeit,
- Megvalósíthaó legyen és reális célokat fogalmazzon meg,
- Egyértelműen, lényegre törően adjon útmutatást,
- A változó feltételek mellett adjon teret az egyéni kezdeményezéseknek.
- Mások számára könnyen kommunikálható, érthető legyen.
Ennek a megvalósítása az egyesület életében csak úgy valósulhat meg, hogy pedagógusainknak teret adunk az önmegvalósításra, a szakmai fejlődésre, az egyéni célkitűzések teljesítésére, melyek összhangban állnak a klub közös célkitűzéseivel, fejlődésével.
Megvalósítás
A megvalósítás a rendszerek, struktúrák, feladatok, tevékenységek megfogalmazását foglalja magába.
A megvalósítás menedzselésénél és irányításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
- Tervezés és költségvetés készítés:
A kitűzött célok elérését szolgáló részletes feladat- és ütemtervek készítése, a források biztosítása,
- Irányvonal kijelölése: közös jövőkép kialakítása, a megvalósításra alkalmas stratégiák kidolgozása a szervezet tagjainak bevonásával.
- Szervezés és munkaerő-biztosítás: a tervhez igazodó struktúra kialakítása és feltöltése emberekkel, feladatadás, monitoring rendszer kidolgozása és működtetése.
- A munkatársak megnyerése a jövőkép kommunikálása szavakkal és tettekkel.
- Motiválás és lelkesítés felkeltése az emberek mozgosítása arra, hogy alapvető szükségleteiket kielégítsék.
- Ellenőrzés és problémamegoldás: az eredmények figyelemmel kísérése, az eltérések megállapítása a tervhez képest, a feltárt problémák megoldásához szükséges tervezés és szervezés.
(Forrás: Kotter, 1999.)
